A zivatarok lecsillapodása után a Fényerdeje ismét békésen szuszogott, és Lila angyal egy rövid pihenőt tervezett. Azonban a nyugalom hamarosan megtört, amikor egy reggel arra ébredt, hogy a Fényerdeje egyik legértékesebb kincse, az Álomvirág eltűnt.

Az Álomvirág egy varázslatos növény volt, amelynek szirmai segítettek az erdő lakóinak nyugodt és pihentető álmokat látni. Enélkül az állatok nyugtalanná váltak, és az erdő nyugalma is megzavarodott.

Lila azonnal cselekedett. Tudta, hogy az Álomvirág ellopása nem lehet véletlen, valaki vagy valami szándékosan vitte el azt. Első lépéseként Lila körbejárta az erdőt, hogy nyomokat keressen, és meghallgatta az erdő lakóinak panaszait, akik mind a virág hiányát érezték leginkább.

Miközben nyomozott, Lila egy kis nyuszihoz, Hoppihoz érkezett, aki izgatottan mesélt arról, hogy látott egy árnyat suhanni az Álomvirág körül az eltűnése éjszakáján. Hoppi leírása alapján Lila egy rejtélyes idegenre gyanakodott, aki nemrég érkezett az erdőbe, és akiről keveset tudtak.

Lila óvatosan követte az árnyék nyomait, amelyek egy sűrűn benőtt, távoli barlanghoz vezettek. A barlangban Lila szembe találta magát egy furfangos Kobolddal, aki azt vallotta, hogy ő vette el az Álomvirágot, de jó szándékkal tette: hogy meggyógyítsa vele beteg testvérét.

Lila, bár mérges volt a virág ellopása miatt, megértette a Kobold szándékát és együtt érzett vele. Megállapodtak, hogy a Kobold visszaadja az Álomvirágot, cserébe Lila segít neki megtalálni egy másik módszert testvére meggyógyítására.

Együttműködve Lila és a Kobold sikeresen gyűjtöttek gyógynövényeket és készítettek egy varázsitalt, ami végül segített a beteg Koboldon. A Kobold hálásan visszaadta az Álomvirágot, és ígéretet tett, hogy többé nem lop, hanem kér segítséget, ha szüksége van rá.

Ahogy Lila visszahozta az Álomvirágot, az erdő lakói ismét békében aludtak, és az erdő ismét visszanyerte régi nyugalmát. Lila boldogan figyelte az erdőt, tudva, hogy a bölcsesség és az együttérzés mindig segít a problémák megoldásában.