Angyali mese gyerekeknek – Lila és az eltévedt zivatar

12.

Angyali mese gyerekeknek – Lila és az eltévedt zivatar

A nyugalom nem tartott sokáig a Fényerdejében, amikor egy váratlan zivatar tévedt be az erdő területére. Ez a zivatar nem volt hétköznapi – hatalmas, színes villámokkal és különös, ezüstös esővel érkezett, ami mindenhol, ahol lecsapott, egy időre megváltoztatta az erdő növényeinek színeit és formáit.

Lila angyal azonnal észrevette, hogy a zivatarban rejtélyes varázserő lakozik, amelyet valahogy irányítani kell, mielőtt még nagyobb káoszt okoz az erdőben. Elhatározta, hogy felkutatja a zivatar eredetét és megtalálja a módját annak, hogyan terelheti vissza a természetes útjára.

Lila útnak indult az erdő legmagasabb pontja felé, ahol gyakran gyülekeznek az időjárás szellemei. Útja során összegyűjtött néhány ritka gyógynövényt, amelyek ismertek a természetfeletti erőikről, és segíthetnek a zivatar varázsának megfejtésében.

Amikor elérte a hegy tetejét, Lila találkozott az időjárás szellemével, akit Boranak hívtak. Bora éppen próbált uralkodni a zivataron, de láthatóan küszködött vele. “Lila, jó, hogy itt vagy,” sóhajtott Bora. “Ez a zivatar egy elszabadult varázslat eredménye, amit nem tudok egyedül megfékezni.”

Lila és Bora együtt dolgoztak a gyógynövények és a környezeti varázslatok segítségével, hogy megpróbálják lecsendesíteni a zivatart. Lila bátorságával és Bora időjárási tudásával sikerült egy varázslatos kört alkotniuk, ami lassan, de biztosan csillapítani kezdte a zivatar hevességét.

A munka nehéz volt, és a színes villámok többször is veszélyesen közel csaptak hozzájuk, de végül sikerült egyensúlyt teremteniük. A zivatar fokozatosan alábbhagyott, és a káosz helyett újra békés eső esett az erdőre, ami frissítette a növényeket és megnyugtatta az állatokat.

Mikor a zivatar elvonult, Lila és Bora megkönnyebbülten lélegeztek fel. “Köszönöm a segítségedet, Lila,” mondta Bora hálásan. “Nélküled ez nem sikerülhetett volna.”

Lila mosolyogva válaszolt, “Mindig öröm segíteni, és tanulni az ilyen kihívásokból. Most már tudom, hogy együtt erősebbek vagyunk, és még a legvadabb viharokat is képesek vagyunk megfékezni!”

Ahogy visszatértek az erdő mélyére, Lila tudta, hogy újabb bölcsességgel gazdagodott, és hogy az erdő, bár időnként vad és kiszámíthatatlan, mindig hazavárja.

Gabriella

Angyali mese gyerekeknek – Lila és az ellopott álomvirág