Berci és a titkos műhely

Egy napsütéses délutánon Berci, és a barátai a városi parkban játszottak. A nap sugarai aranyfényben fürösztötték a fákat és a virágokat, a levegő pedig tele volt nevetéssel és játék zajával. Ahogy a park egyik eldugottabb részébe tévedtek, Berci felfedezett egy régi, elhagyatottnak tűnő épületet, amely részben a fák lombjai közé rejtőzött.

– Mi lehet ez? – kérdezte kíváncsian, és a barátaival együtt közelebb ment az épülethez. Az ajtó résnyire nyitva állt, mintha valaki arra várna, hogy belépjenek. Berci bátorságot gyűjtve bekukkantott, és egy régi műhelyre bukkant, ahol különféle szerszámok és eszközök hevertek szerte-szét, mintha éppen csak most hagyták volna ott őket.

– Ez nagyon izgalmasnak tűnik! – mondta Berci, és belépett a műhelybe. Ahogy beljebb merészkedett, észrevett egy furcsa, régi órát az egyik polcon. Az óra aranyozott díszítései ragyogtak a félhomályban, és mintha egy pillanatra megcsillant volna rajta a fény.

Berci kíváncsian megérintette az órát, és abban a pillanatban az óra halkan ketyegni kezdett. A műhelyt finom fény töltötte be, és megjelent előtte Aurora, ezúttal egy mesterember alakjában, aki elegáns munkaruhát viselt.

– Üdvözöllek, Berci! – szólalt meg Aurora mosolyogva. – Ez a Titkos Műhely, ahol a teremtés és alkotás varázslata születik. Ma este egy újabb tanítást szeretnék megosztani veled.

Aurora megfogta Berci kezét, és végigvezette a műhelyen. Az asztalokon különféle félig kész tárgyak sorakoztak: játékok, órák, szerszámok és műalkotások. Minden tárgy mögött egy-egy történet rejlett, és Berci ámulattal hallgatta, ahogy Aurora mesélt.

– A teremtés és az alkotás képessége minden emberben ott rejlik – magyarázta Aurora. – Akár egy egyszerű játék megalkotása, akár egy bonyolult szerkezet megépítése, mind-mind olyan tevékenységek, amelyekben megnyilvánul az emberi kreativitás és képzelet.

Berci kíváncsian nézett körbe.

– De hogyan fedezhetem fel és fejleszthetem a saját alkotó képességeimet? – kérdezte.

– Először is, ne félj próbálkozni és kísérletezni – válaszolta Aurora. – Az alkotás folyamata során néha hibázunk, de ezek a hibák tanítanak meg minket arra, hogyan válhatunk még jobbaká. Légy kíváncsi és nyitott, és mindig keresd az új lehetőségeket, hogy kifejezd önmagad.

Aurora megmutatott Bercinek egy régi, fa játékautót, amelyet egy mester készített sok évvel ezelőtt.

– Ez az autó a szeretet és gondoskodás eredménye, amit az alkotó beletett a munkájába. Minden egyes részlet gondosan ki lett dolgozva, hogy örömet szerezzen annak, aki játszani fog vele.

Berci megértette Aurora szavait, és érezte, hogy az alkotás öröme és a teremtés varázslata mind-mind ott rejlik benne is. Ahogy lassan visszatértek a műhely valóságába, Berci hálával telve búcsúzott el Aurorától.

Másnap, amikor Berci felébredt, az esti álom emlékei élénken éltek benne. Az iskolában és otthon is figyelt arra, hogy kreatív legyen: rajzolt, épített és minden kis alkotásban örömét lelte. Este, amikor lefeküdt, izgatottan várta a következő álmot és kalandot.

Jó éjszakát, kedves gyerekek, és ne felejtsétek: mindannyian képesek vagyunk alkotni és teremteni, és ezek az alkotások mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ egy varázslatosabb hely legyen!

Gabriella

Berci és az elvarázsolt állatkert