1.

Süni mesék – Soma Süni és a csillagok üzenete

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi, bolyhos süni, akit Soma Süninek hívtak. Soma otthonos kis üregében élt, egy nagyon csendes, békés erdő szélén, ahol minden fa és bokor úgy állt, mintha őrizné a természet titkait.

Egy szép estén, amikor a hold csak úgy cikázott a felhők között, mint egy fürge nyuszi a réten, Soma nem tudott elaludni. Kíváncsian meredt az égboltra, ahol a csillagok csillogtak, mintha apró gyertyák égnének a végtelen sötétség tortáján.

– Vajon mit üzenhetnek a csillagok? – tűnődött Soma.

Úgy döntött, hogy felkerekedik, és megkérdezi az erdő bölcseit, hogy mit jelentenek a csillagok rejtélyes jelei. Először az Öreg Tölgyhez látogatott, aki olyan idős volt, hogy még az erdők történeteit is ismerte.

– Kedves Tölgy bácsi, meg tudnád mondani nekem, mit üzennek a csillagok? – kérdezte Soma.

– Ó, kedves Soma, a csillagok üzenete az, hogy sosem vagyunk egyedül. Még a legsötétebb éjszakában is fény derül az útra, ha az ember szívében szeretet lakozik – mondta az Öreg Tölgy mély, bölcs hangon.

Soma eltűnődött ezen, majd tovább bandukolt az erdőben, ahol a következő állomása a Folyó Csobogása volt. A Folyó mindig tudta, hogyan mossák tisztára a gondolatokat.

– Folyó Csobogása, te is láttad az égi jeleket? Mit üzennek nekem? – kérdezte Soma.

– Drága Soma, a csillagok azt súgják, hogy az élet áramlatában hagynod kell magad sodródni. Bízz az áramlatban, és engedd, hogy elvigyen a sorsod felé vezető úton – csobogta a Folyó vidáman.

Soma hálásan bólintott, és továbbállt. Úgy érezte, már majdnem érti a csillagok üzenetét, de volt még egy utolsó állomás az útján: az Éj Királynője, a bagoly, aki az erdő legmagasabb fáján trónolt.

– Éj Királynője, kérlek, áruld el nekem, mit üzennek a csillagok? – kérdezte Soma, miközben tisztelettel hajolt meg a bölcs madár előtt.

– Kicsi Soma, a csillagok azt üzenik, hogy mindig emeld magasra a fejedet. Bátran nézz szembe a világgal, és soha ne feledd, hogy a csillagok fénye benned is ott rejlik, mint az égen – mondta az Éj Királynője méltóságteljesen.

Soma Süni szíve megtelt örömmel és megértéssel. Hazasétált az üregébe, és mire visszaért, már tudta, hogy álmai fényes csillagokként ragyognak majd az éjszakában. Becsukta szemét, és álmodott a fényről, szeretetről és bátorságról, amit az erdő bölcs lakóitól tanult.

Amikor Ti is látjátok az éjszaka csillagait, emlékezzetek Soma történetére, és tudjátok, hogy a csillagok mindig mesélnek nekünk valamit, csak hallgatni kell őket.

Mese vége, csillagok fénye, aludjatok szépen, édes álmokat nektek!

Gabriella

Süni mesék – Soma Süni és az eltűnt holdfény